Surányi György a hétvégi írásában értékelte az elmúlt 15 év monetáris politikáját, amire a jegybank részéről Nagy Márton és Virág Barnabás válaszolt. Surányi György az alábbiakban a válaszcikkben megfogalmazott észrevételekre reagál.
Surányi György, korábbi jegybankelnök esszében kritizálta a 2001 és 2016 közötti hazai monetáris politikát. Vezető jegybankárok körében az ilyen típusú írások érzékeny területnek számítanak, így Surányi írása legalábbis szokatlannak tekinthető. Ha meg is születik egy ilyen elemzés, abba már érdemes lett volna belefoglalni a szerző elnöki időszakát is, kellően kritikus értékelést felmutatva a csúszó leértékelő árfolyamrendszer tapasztalatairól, illetve olyan témákról, mint az aranytartalék értékesítése vagy a CW Bank hitelkihelyezései. De mi most ezekkel nem foglalkozunk. A következőkben inkább Surányi, az elmúlt 3 év monetáris politikájához fűzött kritikáinak 9 szakmai tévedését vesszük sorba.
Az elmúlt hetek az MNB nyereség-felhasználásának megrendítő híreitől hangosak. Mégis ami szakmailag fontos az a monetáris politika egészének alakulása. Az alapítványokkal kapcsolatban itt elég annyi, hogy a történtek nemcsak a polgári jó ízlés, hanem a józan ész határait is messze szétfeszítik. Ám ami szakmailag fontos az MNB tevékenységének megítélésénél, az a monetáris politika egészének alakulása. A hatéves elnöki ciklus félideje alkalmat ad arra, hogy mérlegre tegyük az elmúlt három év monetáris politikáját. Ezt a legjobban úgy tehetjük meg, ha összehasonlítjuk a megelőző évek monetáris politikai gyakorlatával.
Éles vita alakult ki az MNB önálló monetáris politikája alakításának képességéről Surányi György volt elnök és Nagy Márton jelenlegi jegybanki alelnök között a Budapest Economic Forum panelbeszélgetése keretében. Surányi szerint ugyanis egy kis, nyitott gazdaságban nem igazán lehet magunkat függetleníteni a nagy jegybankok kamatciklusától, miközben a forintosítás után a lakosság már nem árfolyam, hanem kamatkockázattal fog szembenézni. Nagy Márton szerint az elmúlt évek intézkedései mind-mind ennek az autonómiának a megteremtése irányába mutattak, ráadásul sikeresen, hiszen csökkent a külső sérülékenység, a piaci hozamkörnyezet alacsony, az NHP pedig a vállalati hitelezés még nagyobb csökkenésétől óvta meg a rendszert. Karvalits Ferenc szerint az MNB olyan elköteleződéseket vesz magára az NHP és az Önfinanszírozási program keretében, ami nem a jegybank feladata, illetve a magyar gazdaság tartós leszakadásának veszélyére figyelmeztetett. Bod Péter Ákos szerint Magyarország fokozatosan veszíti el képzett munkaerejét, ami a bérszint-növekedés mellett a működés leállásával fenyeget számos szektorban, akadályozva és akár ellehetetlenítve a felzárkózást.
Terjedelmes cikket közölt a legnagyobb brit üzleti napilap, a Financial Times Magyarország gazdasági teljesítményéről, megszólaltatva hazai üzletembereket és szakértőket.
A devizahitelesek helyzetének rendezését sürgette Surányi György, aki szerint a kialakult helyzetért az első Orbán-kormányt, az akkori ellenzéket, a jegybank akkori vezetőit, a pénzügyi felügyeletet, a kereskedelmi bankokat és a hitelt felvevőket is felelősség terheli - mondta el szerdán előadásában a MNB korábbi elnöke.
Az MNB volt elnöke, Surányi György szerint jóval erősebb árfolyam lenne indokolt, most veszélyes játékot űzünk, a forint ugyanis a régió egyik legsérülékenyebb devizája. Az infláció bezuhanása többek között azzal a következménnyel járt, hogy a reálnyugdíjak két év alatt 6%-kal nőttek, ami a 13. havi nyugdíjhoz nagyon hasonló összeget hagyott a nyugdíjasoknál - írja a Napi Gazdaság. A szakember szerint már jóval korábban rendezni kellett volna a devizahitelesek helyzetét, így most a bankrendszer óriási veszteséget kénytelen elszenvedni. Márpedig fenntartható növekedés csak akkor képzelhető el, ha profitot termelni nem bűn.
A társadalmi feladatokat a hiány növelésével nem lehet megoldani, csak a költségvetésen belül van némi mozgástér, ami érdeksérelmekkel jár - fejtette ki Surányi György egy konferencián kedden. A volt jegybankelnök hozzátette, hogy a gazdaság helyreállításához az egykulcsos szja-t ki kell vezetni, a társasági adókedvezményeket újra kell gondolni, a felszabaduló forrásokat pedig az alacsony keresetűek kiugróan magas adóékének csökkentésére kellene fordítani.
A CIB Bank vezetőségének tájékoztatása szerint 2014. január végén több mint tizenhárom, a banknál eltöltött év után Surányi György távozik a CIB Banktól, ahol legutóbb a felügyelő bizottság elnöki pozícióját látta el. A bankból származó információink szerint a tulajdonos immár kizárja a Magyarországról történő kivonulást, Surányi távozásának tehát nincs köze ehhez.
Magyarországon nincs se foglalkoztatási, se beruházási fordulat - szállt vitába Surányi György a közgazdász vándorgyűlésen az előző előadó, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter állításaival.
Surányi György az Inforádiónak adott interjúban a devizahitelek forintosítására tett javaslatot, értékelte az elmúlt évek gazdaságpolitikáját, és a monetáris politikát is kritizálta. Szerinte az MNB Növekedési Hitelprogramjában szereplő 2,5 százalékos végső kamat túlságosan alacsony, elég lett volna az alapkamatnál 2 százalékkal alacsonyabban nyújtani a hiteleket. A devizahitelek forintosítása nem ördögtől való, de a jegybank által nyújtott hosszú távú hitelekkel kellene kiváltani ezeket. A bankszektor túlterhelt, a gazdasági növekedés pedig még nem indult el.
Surányi György szerint a Növekedési Hitelprogram csak időlegesen stimulálja a beruházási rátát. Wolf László szerint a rendelkezésre álló három hónap alatt nem lehetett alapos fejlesztéseket előkészíteni, így a program nagy része hitelkiváltásra szolgált.
A kormány véleményével ellentétben Magyarország nem teljesít jobban a korábbi kormányok időszakához képest - fogalmazta meg Surányi György volt jegybankelnök és Chikán Attila egyetemi professzor, az első Orbán-kormány egykori gazdasági minisztere a Szabadságért Alapítvány csütörtöki budapesti rendezvényén egybehangzóan.
Üdvözli a jegybank olcsó forrásnyújtási törekvését Surányi György egyetemi tanár, az Intesa Sanpaolo regionális vezetője, amely bankcsoport érdekeltségébe tartozik a CIB is. Ez az intézkedés önmagában azonban kevés a gazdaság beindításához, szerkezeti reformok és üzletbarát politika is szükséges a gazdaság fellendítéséhez. A kamatcsökkentés is jó irány, azonban a piaccal nem szabad szembemenni, szerinte a forintot erősíteni kellene - derül ki a közgazdász Indexnek adott interjújából. Surányi szerint a végtörlesztés hiba volt, a magán-nyugdíjpénztár megszűntetése viszont nem volt teljesen elhibázott lépés.
Az Egyesült Államokban.
Nikki Haley nem fogta vissza magát.
Elérhetetlenné tette a honlapjaikat.
Múlt héten még barátkozni akartak a NAÜ-vel, így nehéz lesz.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
